Amikor feldolgozzuk
rozsdamentes acél lemezek, általában mechanikus polírozást, kémiai polírozást, elektrokémiai polírozást és egyéb módszereket használunk a tükörkő csillogásának eléréséhez a rozsdamentes acéltermékek összetettsége és a felhasználói igények szerint. A három módszer előnyeit és hátrányait az alábbiakban ismertetjük:
Mechanikai polírozás: jó szintezés, nagy munkaintenzitás, komoly szennyezés, bonyolult alkatrészek nehezen feldolgozhatók, fényességcsökkenés, magas befektetés és költség, egyszerű munkadarabok, közepes és kisméretű termékek, összetett alkatrészek nem dolgozhatók meg. Az egész termék fénye nem egyenletes, és a fényesség nem tart sokáig.
Vegyi polírozás: kevesebb befektetés, összetett alkatrészek polírozhatók, nagy hatásfok, gyors sebesség, nem megfelelő fényerő, a polírozó folyadékot nedvesíteni kell, gáz túlfolyik, szélhez igazodó berendezés szükséges. A bonyolult és alacsony fényerősségű termékek kis tételekben feldolgozhatók, ami költséghatékonyabb.
Elektrokémiai polírozás: tükörfényes, hosszú távú karbantartás, stabil folyamat, kevesebb szennyezés, alacsony költség és jó szennyezésállóság elérése. Az egyszeri beruházás nagy, az összetett alkatrészeket szerszámokkal és segédelektródákkal kell ellátni. A tömeggyártásban a termékeket le kell hűteni és blokkolni, valamint a tükörfényt és a fényes termékeket hosszú ideig fenn kell tartani. Az eljárás stabil, könnyen kezelhető, széles körben népszerűsíthető és használható.
