A kémiai összetételének tesztelése321 rozsdamentes acél tekercsekA szabványok betartásához általában kémiai elemzést igényel. Az alábbiakban néhány általánosan használt tesztelési módszer:
1. Spektroszkópos elemzés
Alapelv: A röntgenfluoreszcencia (XRF) nem roncsolás nélküli elemi elemzési módszer. A mintát röntgenfelvételeknek teszik ki, stimulálva az elemek fluoreszcencia-kibocsátását a mintában. A spektroszkópos elemzés ezután meghatározza az elemi tartalmat.
Alkalmazás: Az XRF gyorsan és pontosan észlelheti a rozsdamentes acél fő ötvöző elemeit, és összehasonlíthatja azokat a standard összetételekkel annak meghatározására, hogy a 321 rozsdamentes acél kémiai összetétele megfelel -e a követelményeknek.
2. Spektroszkópos ív módszer
Alapelv: A plazma-spektroszkópia magas hőmérsékletű plazmát használ a mintán belüli elemek izgatására, ami specifikus spektrális vonalokat bocsát ki, lehetővé téve az elem típusának és koncentrációjának meghatározását.
Alkalmazás: Ez a módszer nagy érzékenységet és pontosságot kínál több elemre a rozsdamentes acélból, lehetővé téve a minta kémiai összetételének részletes elemzését.
3. Kémiai titrálás
Alapelv: A mintát feloldják, és ismert koncentrációjú kémiai reagenssel reagálnak. A titrálási folyamat során megfigyelt változások lehetővé teszik egy adott elem tartalmának meghatározását. Például a klorid, a foszfor és a kén gyakran meghatározható titrálással. Alkalmazás: Ez a módszer alkalmas bizonyos elemek rozsdamentes acélból történő észlelésére, de viszonylag finom kísérleti eljárásokat igényel.
4. Égési módszer
Alapelv: Ez a módszer magában foglalja a minta égetését, és a szén és a kén oxigénnel való reagálását okozza, hogy szén -dioxidot és kén -dioxidot termeljenek. A szén- és kén tartalmát ezen gázok mennyiségének mérésével határozzuk meg.
Alkalmazás: alkalmas a szén- és kén tartalom rozsdamentes acélból történő kimutatására.
5. Kémiai feloldódás és kromatográfia
Alapelv: A rozsdamentes acél mintát megfelelő savban vagy oldószerben oldják, és a kapott oldatot gázkromatográfiával vagy folyadékkromatográfiával elemezzük, hogy meghatározzuk a nyomkövetési elem tartalmát a mintában.
Alkalmazás: Ez a módszer nagy pontosságú elemzést nyújt a nyomelemek rozsdamentes acélban történő észlelésére.
6. spektroszkópos emissziós módszer
Alapelv: A fémelemek elemzésére spektroszkópos emissziós fotométert használnak. A magas hőmérsékletű láng vagy az elektromos ív gerjeszti a fém elemet, és specifikus spektrális hullámhosszokat bocsát ki. A kibocsátás intenzitását egy fotométerrel mérjük az elemi tartalom meghatározására.
Alkalmazás: Általában használják az ötvöző elemek tartalmának meghatározására a rozsdamentes acélban.
7. mikroanalízis módszer
Alapelv: A pásztázó elektronmikroszkópia az energia diszperzív spektroszkópiával (EDS) kombinálva lehetővé teszi a rozsdamentes acél felületének nagy felbontású megfigyelését és a felületi elem eloszlásának egyidejű kimutatását.
Alkalmazás: alkalmas a rozsdamentes acél helyi összetételének és mikroszerkezetének elemzésére, különösen akkor, ha a minta felülete szennyeződéseket tartalmaz, vagy jelentős változásokat mutat.
Tesztelési lépések:
Minta előkészítése: Gyűjtse össze a mintát, és szükség szerint hajtsa végre a megfelelő feldolgozást.
A megfelelő tesztelési módszer kiválasztása: Válassza ki a megfelelő elemzési módszert a tesztelt elem és a szükséges pontosság alapján.
Összehasonlító szabvány: Hasonlítsa össze a teszt eredményeit a 321 rozsdamentes acél kémiai összetételi szabványával. A GB/T 4237-2015 és más releváns szabványok szerint a 321 rozsdamentes acél fő alkotóelemei: szén (c) tartalom ≤ 0,08%, kén (ek) tartalom ≤ 0,03%, foszfor (P) tartalom ≤ 0,045%, króm (CR) tartalom 17-19%, nikkel (Ni) tartalom 9-12%, titanium (Ti) Egyéb nyomkövetési elemek vezéreltek.
Következtetés: A fenti kémiai elemzési módszerek révén lehet pontosan meghatározni, hogy a kémiai összetétel321 rozsdamentes acél tekercsekmegfelel a szokásos követelményeknek. Ezeket a módszereket általában laboratóriumban kell végrehajtani, és a szakembereknek kell működtetniük az eredmények pontosságának biztosítása érdekében.
